, 2021/12/2
A közösségi média fejlődése: Hogyan kezdődött, és hová fejlődhet? A közösségi média fejlődését a kommunikációra való emberi késztetés és a digitális technológia fejlődése táplálta. Ez a történet a személyes kapcsolatok kialakításáról és ápolásáról szól.
A Merriam-Webster szerint a közösségi média meghatározása szerint "az elektronikus kommunikáció olyan formái (például a közösségi hálózatépítésre és mikroblogolásra szolgáló weboldalak), amelyeken keresztül a felhasználók online közösségeket hoznak létre információk, ötletek, személyes üzenetek és egyéb tartalmak (például videók) megosztására". A Pew Research Center 2019-es, az Egyesült Államok közösségi médiahasználatáról szóló jelentése szerint az amerikai felnőttek 72%-a használja a közösségi média valamilyen formáját. A Facebook indulása utáni évben, 2005-ben ez a szám 5% volt.
A közösségi média rövid története
Kevesebb mint egy generáció alatt a közösségi média közvetlen elektronikus információcseréből virtuális találkozóhelyből kiskereskedelmi platformmá és a 21. század létfontosságú marketingeszközévé vált.
Hogyan kezdődött? Hogyan befolyásolta a közösségi média emberek milliárdjainak életét? Hogyan alkalmazkodtak a vállalkozások a digitális fogyasztói életmódhoz? Hogyan használják a marketingszakemberek a közösségi médiát? Mindez része a közösségi média folyamatos fejlődésének történetének.
Az internet előtti gyökerek
Bizonyos értelemben a közösségi média 1844. május 24-én kezdődött, egy távírógépen kézzel leütött elektronikus pontok és vonalkák sorozatával.
Az első elektronikus üzenet Baltimore és Washington között bizonyította, hogy Samuel Morse megértette tudományos vívmányának történelmi következményeit: "Mit alkotott Isten?" - írta.
A The Washington Post nemrégiben megjelent cikke, "Before Twitter and Facebook, There Was Morse Code: Remembering Social Media's True Inventor" (Emlékezve a közösségi média igazi feltalálójára) című írás részletesen bemutatja a Morse-jelek történetét és jelentőségét, kiegészítve a mai "OMG" és "LOL" korai változataival.
Bár a digitális kommunikáció gyökerei mélyre nyúlnak, a mai internet és közösségi média modern eredetéről szóló legtöbb kortárs beszámoló az Advanced Research Projects Agency Network - az ARPANET - 1969-es megjelenésére utal.
Ez a korai digitális hálózat, amelyet az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma hozott létre, lehetővé tette négy egymással kapcsolatban álló egyetem tudósainak, hogy szoftvereket, hardvereket és egyéb adatokat osszanak meg egymással. 1987-ben a mai internet közvetlen elődje jött létre, amikor a Nemzeti Tudományos Alapítvány egy erősebb, országos digitális hálózatot indított NSFNET néven. Egy évtizeddel később, 1997-ben indult el az első igazi közösségi médiaplatform.
A közösségi oldalak elindítása
Az 1980-as és '90-es években a Digital Trends technológiai híroldal "The History of Social Networking" című írása szerint az internet növekedése lehetővé tette az olyan online kommunikációs szolgáltatások bevezetését, mint a CompuServe, az America Online és a Prodigy. Ezek a szolgáltatások az e-mail, a hirdetőtábla-üzenetek és a valós idejű online csevegés révén vezették be a felhasználókat a digitális kommunikációba.
Ebből alakultak ki a legkorábbi közösségi médiahálózatok, kezdve a rövid életű Six Degrees profilfeltöltő szolgáltatással 1997-ben. Ezt a szolgáltatást 2001-ben a Friendster követte. Ezek a kezdetleges platformok felhasználók millióit vonzották, és lehetővé tették az e-mail címek regisztrációját és az alapvető online hálózatépítést.
A webnaplók vagy blogok, a digitális közösségi kommunikáció egy másik korai formája, a LiveJournal publikációs oldal 1999-es elindításával kezdett népszerűvé válni.
Ez egybeesett a Pyra Labs technológiai vállalat által létrehozott Blogger publikációs platform elindításával, amelyet 2003-ban a Google megvásárolt. 2002-ben megalapították a LinkedIn-t, mint a karrierorientált szakemberek hálózatépítő oldalát. 2020-ra világszerte több mint 675 millió felhasználóra nőtt. Továbbra is az álláskeresők, valamint a képzett jelölteket kereső humánerőforrás-menedzserek által kedvelt közösségi oldal.
A közösségi média két másik nagy portyája a kezdeti sikerek után összeomlott. 2003-ban indult a Myspace. 2006-ra ez lett a világ leglátogatottabb weboldala, amit az ösztönzött, hogy a felhasználók közvetlenül a profiloldalukon oszthattak meg új zenéket. 2008-ra a Facebook háttérbe szorította. 2011-ben a Myspace-t Justin Timberlake zenész vásárolta meg 35 millió dollárért, de azóta a közösségi média háttérbe szorult.
A Google 2012-ben indította el a Google+-t, amellyel a közösségi médiába próbált bekönyökölni. A rázós lét 2018-ban ért véget, miután közel 500 000 Google+ felhasználó személyes adatai kerültek veszélybe egy adatbiztonsági rés következtében.
Közösségi média: Végfelhasználók és vállalkozások
Ami kezdetben asztali számítógép vagy laptop volt, az a mobiltelefonok és a táblagépek felé mozdult el, ahogy a mobilszolgáltatások bővültek; a mobiltelefonok képességei kibővültek, és "okostelefonokká" váltak; a nagysebességű vezeték nélküli internet pedig egyre könnyebben elérhetővé vált az otthonokban, a vállalkozásokban és a nyilvános helyeken.
Az okostelefonokon futtatható közösségi médiaalkalmazások megjelenésével a végfelhasználók bárhová magukkal vihették közösségeiket. A vállalkozások kihasználták ezt az új fogyasztói mobilitást azzal, hogy ügyfeleiknek új, egyszerűbb interakciós módszereket - és az áruk és szolgáltatások megvásárlásának új módjait - kínálták.
A végfelhasználói élmény
Kezdetben a közösségi média azért létezett, hogy a végfelhasználóknak segítsen digitálisan kapcsolatot teremteni a barátokkal, kollégákkal, családtagokkal és hasonló gondolkodású személyekkel, akikkel személyesen talán soha nem találkoztak volna. Az asztali számítógépes hozzáférés az olyan hirdetőtábla-szolgáltatásokhoz, mint a CompuServe és a Prodigy, megkönnyítette az ingyenes online közösségek kialakítását anélkül, hogy ki kellett volna mozdulni otthonról.
Az okostelefonok feltalálása felszabadította a közösségi médiát az asztali és a hordozható számítógépek alól. Az Apple első iPhone-ja, amelyet Steve Jobs 2007-ben mutatott be, hozzájárult ahhoz, hogy az online közösségépítés a mobilra helyezze át a hangsúlyt. A Facebook, a Twitter, a Snapchat, az Instagram, a TikTok és más közösségi médiaszolgáltatások a mobilalkalmazások környezetében virágoztak.
A technológiai fejlesztések - különösen a nagy teljesítményű, telefonba épített kamerák - a mobilalkalmazások fókuszát a videók és képek felé tolta el. Az írott üzenetek mellett a végfelhasználók most már valós időben is tudtak közvetíteni. Különösen az Instagram vált az utazás, a szórakozás, a divat és más vizuálisan orientált témák iránt érdeklődő közösségi médiafelhasználók által választott alkalmazássá.
Az üzleti tapasztalat
Ahogy a közösségi médiavállalatok felhasználói bázisa több százmilliósra nőtt, a Facebook, a Twitter és más közösségi platformok üzleti alkalmazásai is kezdtek formát ölteni. A közösségi médiavállalatok a valaha volt leggazdagabb nyomon követhető felhasználói adatokhoz jutottak hozzá. Az IAS Insider nemrégiben megjelent cikke, "A közösségi média reklámozás evolúciója" összefoglalja ezt: "A felhasználók nem csak bejelentkeznek és böngésznek, hanem megmondják a platformoknak a nevüket, és azt is, hogy hol élnek, mit szeretnek és kiket ismernek, a jelenleg lehetséges legélénkebb képet festve a marketingesek számára, akik konkrét fogyasztókat szeretnének megcélozni.".
A Facebook már 2006-ban elkezdett hirdetéseket elhelyezni a platformján. A Twitter 2010-ben tette lehetővé a hirdetéseket. A LinkedIn, az Instagram, a Pinterest, a Snapchat és a TikTok is megpróbálta a szponzorált hirdetések különböző formáin keresztül pénzzé tenni szolgáltatásait. A hirdetések közösségi médiaplatformokon való elhelyezése mellett a vállalatok felfedezték az aktív, elkötelezett közösségi médiajelenlét ápolásának potenciális hasznosságát.
Míg a közösségi média hirdetésekért fizetni kell, addig a Facebookon, Instagramon, Twitteren és más platformokon történő informatív vagy szórakoztató tartalmak létrehozásával és megosztásával a márkák arra tesznek kísérletet, hogy organikusan, azaz közvetlen fizetés nélkül növeljék közönségüket.
A HubSpot "Social Media Marketing: The Ultimate Guide" szerint a vállalatok az organikus közösségi média marketinget a következőkre használják:
Növeljék a márkaismertséget
Leadek generálása és a konverziók növelése
Kapcsolatok kialakítása és ápolása az ügyfelekkel
Tanuljanak a versenytársaktól
A hirdetések, vagyis a fizetett közösségi média marketing és az organikus közösségi média elérés kombinációjából alakult ki a közösségi média marketing néven ismert digitális marketing szakterület.