Kapcsolt vállalkozás

#kapcsolt-vallalkozas

By , 2021/6/30

Kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózásban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózásban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontjában meghatározott viszonyban áll,

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontjában meghatározott viszonyban áll,

f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

Kik lehetnek egymással kapcsolt vállalati jogviszonyban?

Az itt  meghatározottak szerint mindenki, aki adózónak minősül, például: magánszemély, adószámos magánszemély, őstermelő, egyéni vállalkozó, egyéni cég, Kft., Bt., Zrt., Nyrt., egyesület, alapítvány, szövetkezet, egyesülés, európai részvénytársaság, európai szövetkezet, külföldi vállalkozó, stb.

Mikortól áll fenn egy kapcsolt vállalati jogviszony?

Attól a naptól kezdődően, amikor a fogalom szerinti helyzet fennáll. A  kapcsolt vállalati jogviszony attól függetlenül fennállhat, hogy a felek között elindult-e bármilyen gazdasági kapcsolat vagy nem.

Mit jelent a többségi befolyás?

Ez egy olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese.

Jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására.

A jogi személy más tagjai, részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkező n keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.

A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

A kapcsolt vállalati jogviszony fennállhat-e közvetett módon?

Igen. Egy vállalkozásnak van egy 100% leányvállalata és annak is van egy 100%-os leányvállalata. Mindhárom cég egymás kapcsolt vállalkozása.

A kapcsolt vállalati jogviszony fennállhat-e magánszemély tulajdonosokon keresztül?

Igen. Például, ha egy magánszemélynek két cégben többségi tulajdona van, akkor ez a két cég egymás kapcsolt vállalkozása.

Minden esetben be kell-e jelenteni a kapcsolt vállalkozási jogviszonyt?

Nem. Csak akkor kell bejelenteni a kapcsolt vállalkozást a NAV felé, ha azzal valamilyen ügylet, tranzakció, szerződés valósult meg, az első ilyen eseménytől számított 15 napon belül. Nem csak magyar vállalkozásokat kell bejelenteni kapcsolt vállalkozásként. Függetlenül az adott kapcsolt vállalkozás illetőségétől, a bejelentési kötelezettség fennállhat.

Mindkét kapcsolt félnek meg kell tennie a bejelentést?

Igen, ha mindkét kapcsolt fél belföldi illetőségű és Tao alany vagy egyéni vállalkozás. Be kell-e jelenteni a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését?

Igen. A kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését követő 15 napon belül.

Mekkora bírságra szabhat  aki a bejelentési kötelezettségek elmulasztása?

Bejelentésenként 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható a mulasztás, határidőn túli teljesítés.

Mi a szokásos piaci ár elve?

A kapcsolt vállalkozásoknak egymás közötti ügyletek tekintetében a szokásos piaci ár elvének megfelelően kell eljárnunk, úgy, ahogy azt független felek egymás között tennék. Az egymás közötti szerződésekben, ügyletekben ettől eltérhetnek, de akkor az adóalapjukat módosítaniuk szükséges a szokásos piaci ár elvének megfelelő elszámolás szerint.

Kinek kell alkalmaznia?

Minden olyan vállalkozásnak, amely kapcsolt vállalkozásával köt ügyletet, a kapcsolt vállalkozásával megvalósult ügylete tekintetében. Nincs vállalati méret korlát, ezt minden vállalkozásnak alkalmaznia kell.

Mely adónemeket érinti?

Főszabály szerint a társasági adót, de érintheti a helyi iparűzési adót, általános forgalmi adót, egyszerűsített vállalkozói adót, kisvállalati adót, illetéket, stb.

Kinek kell írásban bizonyítania a szokásos piaci ár elv betartását?

A legalább középvállalkozási méretet elérő cégcsoportok tagvállalatainak szükséges írásos bizonyítást, azaz transzferár nyilvántartást készíteni. A jogszabályi háttér a Tao. tv. 18.§-ban található meg.

Hogyan kell megállapítani a vállalati méret besorolást?

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény rendelkezései szerint kell megállapítani.

Mekkora mértékű mulasztási bírsággal járhat a transzferár nyilvántartás hiánya?

Ha  nem készül el határidőre, akkor 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Ez annyiszor szabható ki, ahány ellenőrzött ügyletre nem készült el határidőben a nyilvántartás.