, 2022/8/3
Nagyon sok ember próbálkozik vállalkozással, de nem mindenkinek adatik meg a siker, mert sokan nem a megfelelő módon gondolkodnak a vállalkozással kapcsolatban.
Nem, nem kell mindig “nagyban gondolkodni”, mert ugyanolyan túlzásokba lehet vele esni, mint a túl kicsiben gondolkozással. A lényeg, hogy egy olyan vállalkozást építs fel, amit szeretni is fogsz.
Miben mérhető a siker?
Honnan tudod megállapítani, hogy valakinek jól megy-e a vállalkozása. Vagy a tiéd hogy áll?
Persze lehet mindenféle pénzügyi mutatókat hozni, ami tényleg jó mutató, ha a PÉNZÜGYI sikerre és eredményességre vagyunk kíváncsiak. De maga a vállalkozás fő célja, hogy a te, mint vállalkozó jobban érezd magad. Ehhez az is kell, hogy elég pénzt termeljen, hiszen hiába élvezed a munkát, ha közben számlákkal kell zsonglőrködni és forintokon idegbajozni, nem leszel túl boldog. De a pénz nem cél, és nem sikermutató, csak egy eszköz, amivel elérhetsz dolgokat, amitől jobban érzed magad:
van tartalékod, biztonságban vagy
tudsz tanulni, a fejlődés önbizalmat ad
meg tudsz venni ezt-azt, amivel egyszerűsíted az életed, legyen az autó, mosógép, vagy egy szerszám
ha beteg vagy, vannak opcióid (akár pihenés, akár orvosválasztás vagy másnak megfizethetetlen kezelés)
a lelki bajaidat is van esély kikezelni, mert van rá pénzed, időd, így tudsz erre koncentrálni
ha még nem sikerült, akkor vehetsz belőle menő kocsit, öltönyt, ami megturbózza (vagy legalább kicsit szintre hozza) az önértékelésedet
A vállalkozás “sikerességéről” sehol máshol nem tudsz információt szerezni, csak az adott vállalkozótól: mennyire érzi jól magát, és mennyire szolgálja a vállalkozás a céljait, és mennyivel jobb, mint előtte. Az a jó vállalkozás, ami jó életet termet Neked, és nem csak pénzt. Az én szempontjaim egyszerűnek tűnnek, de sokaknál ennek a töredéke is luxus kategóriába esik.
Milyen a jó vállalkozás nekem?
Időbeosztás:
akkor kelek, fekszem, dolgozom, amikor akarok
nem dumál bele senki, hogy mikor mit hogyan csinálok
ha nem akarok, ki se kell tennem a lábam az ajtón munkaügyben
boltba, edzeni, vagy bármit elintézni akkor megyek, amikor akarok, tehát nem a csúcsidős tömegben kell nyomorognom
ha túlpörgök, akkor akár hajnal 2-kor is csinálhatom, és letudok fél nap alatt 2 napnyi munkát
ha fáradt vagyok, akkor megtehetem, hogy egész nap inkább nem nyúlok a munkához, és alszom, vagy kávézgatok az erkélyen, esetleg elintézek 5 adag mosást.
Pénzügyek:
nem kell pénzt számolgatnom a boltban, és választani, hogy tejfölt vegyek, vagy kenyeret.
eszembe se jutnak pénzügyi szempontok, ha akarok venni valami kütyüt, elmennék egy étterembe, moziba, vagy megkívánok egy (2-3-X) könyvet.
nem okoz gondot egy nagyobb kiadás sem: ha el akarok menni egy tanfolyamra, elmegyek, nem kell számolni, gyűjteni, várni, lemondani róla.
ha beesik egy sokszámjegyű fogorvosi kezeléssorozat, az nem egy pénzügyi érvágás, nem esek kétségbe (legalábbis az árán :D).
van megtakarításom, ezért nem kell azon aggódni, hogy kiesek a munkából, vagy éppen csak szünetet akarok tartani pár napra (hétre)
vehetnék kocsit hitel nélkül, és fenn is tudnám tartani, ha nem utálnék vezetni.
legyen egy nagy fedett terasz és egy kert, ahova kisétálhatok a reggeli kávéra, délutáni meetingre, esti fröccsözésre, hétvégi frillre, társasjátékra, mindezt úgy, hogy közben nem a hiteltörlesztőn kell agyalni minden hónapban
legyen egy barkács+varró+ötvös+asztalos+festő+mindenegyéb műhelyem / műtermem, ahol mindenféle szerszám, gép és egyéb egy helyen van, és nem kell magam után összepakolni, csak becsukni az ajtót
annyi idő és pénz, hogy minimum évi 2-3 új szakma alapjait megtanulni, kipróbálni (neeem, nem vagyok tanulásmániás :D)
Lelkileg:
Érzem, hogy van ráhatásom az életemre.
Megnyugtató, hogy nem mástól függök, nem érzem a folyamatos kiszolgáltatottságot.
Olyan munkát végzek, amit élvezek, ezért ha többet is dolgozom egy nap, mint 8 óra, nem érzem magam egy rabszolgának, mert én választottam.
Ennek a munkának látom a nagyobb, hosszútávú értelmét, nem az a lényeg, hogy “húzzuk ki valahogy a mai napot”.
Nem érdekel, milyen nap van, nem utálom a hétfőt, nem várom a pénteket.
Ha akarok, április közepén, vagy novemberben is elmehetek épp nyaralni, de nem mozgat annyira, mert olyanok a körülményeim, amiből nem kell menekülni.
Olyan emberekkel dolgozok vagy vagyok kapcsolatban, akivel szeretek, így nem leszek leszippantva a nap végére.
Nem kell jópofiznom, színészkednem, hogy ne rúgjanak ki.
Ha valaki a hülye főnökéről és munkatársairól beszél, akkor érzem, hogy az egy másik világ, és de jó, hogy nem vagyok a része…