Kritikus gondolkodó

A kritikus gondolkodás alkalmazása nem azt jelenti, hogy negatív vagy a hibákra összpontosít. Azt jelenti, hogy képes tisztázni a gondolkodását, hogy képes legyen egy problémát vagy egy információt lebontani, értelmezni, és ezt az értelmezést felhasználni egy megalapozott döntés vagy ítélet meghozatalához (például egy híd megtervezése, egy véleménycikkre való reagálás vagy egy politikai motiváció megértése).

A kritikus gondolkodást következetesen alkalmazó emberekről azt mondják, hogy kritikus gondolkodásmóddal rendelkeznek, de senki sem születik ilyennek. Ezek olyan tulajdonságok, amelyeket gyakorlással és alkalmazással lehet megtanulni és fejleszteni.

Miért fontos a kritikus gondolkodás

A kritikai gondolkodás minden iparágban és minden karrierszinten nélkülözhetetlen, a pályakezdő munkatársaktól a felsővezetőkig. A jó kritikus gondolkodók képesek önállóan és másokkal együtt dolgozni a problémák megoldásán. Az olyan problémák, mint a folyamatok nem megfelelő hatékonysága, a vezetés vagy a pénzügyek a kritikus gondolkodás segítségével javíthatók. Emiatt a munkáltatók értékelik és keresik azokat a jelölteket, akik erős kritikai gondolkodási készségről tesznek tanúbizonyságot.

5 kritikai gondolkodásra való képesség

Íme öt gyakori és hatásos kritikai gondolkodási készség, amelyet érdemes kiemelni az önéletrajzban vagy egy interjún:

1. Megfigyelés

A megfigyelőképesség a kritikus gondolkodás kiindulópontja. A megfigyelőképes emberek gyorsan megéreznek és azonosítanak egy új problémát. A megfigyelésben jártasak arra is képesek, hogy megértsék, miért jelenthet valami problémát. Tapasztalataik alapján akár azt is képesek lehetnek megjósolni, hogy mikor léphet fel egy probléma, mielőtt az bekövetkezne.

Fejleszd megfigyelőképességed azáltal, hogy lelassítod az információfeldolgozás tempóját, és gyakorold magát arra, hogy jobban figyelj a környezetedre. Gyakorolhatod a mindfulness technikákat, a naplóírást vagy az aktív hallgatózást munka közben és azon kívül, hogy alaposan megvizsgálod, amit hallasz vagy látsz. Ezután fontold meg, hogy észreveszel-e olyan tendenciákat a viselkedésben, tranzakciókban vagy adatokban, amelyekkel a csapatod számára hasznos lehet foglalkozni.

2. Elemzés

A probléma azonosítása után az elemzési készségek alapvető fontosságúvá válnak. A helyzet elemzésének és hatékony értékelésének képessége magában foglalja annak ismeretét, hogy milyen tények, adatok vagy információk fontosak a problémával kapcsolatban. Ez gyakran azt is magában foglalja, hogy elfogulatlan kutatásokat kell gyűjteni, releváns kérdéseket kell feltenni az adatokkal kapcsolatban, hogy megbizonyosodjunk azok pontosságáról, és objektíven kell értékelni a megállapításokat.

Fejleszd elemzési készségeid új tapasztalatok megszerzésével. Például elolvashatsz egy könyvet egy számodra ismeretlen fogalomról, vagy elvégezhetsz egy online matematikaórát, hogy új gondolkodásmódra és új ötletek mérlegelésére késztesd magad. Ez segíthet abban, hogy kialakítsd az új információk értelmezéséhez és a megalapozott elemzésen alapuló racionális döntések meghozatalához szükséges készségeket.

3. Következtetés

A következtetés olyan készség, amely magában foglalja a következtetések levonását azáltalad gyűjtött információkból, és megkövetelheti, hogy műszaki vagy iparágspecifikus ismeretekkel vagy tapasztalattal rendelkezz. Amikor következtetést vonsz le, az azt jelenti, hogy korlátozott információk alapján válaszokat dolgozol ki. Például egy autószerelőnek a rendelkezésére álló információk alapján következtetnie kell arra, hogy mi okozza, hogy egy autó motorja látszólag véletlenszerű időpontokban leáll.

Javítsd következtetési készséged azzal, hogy a gyors következtetések levonása helyett inkább a megalapozott találgatásokra helyezed a hangsúlyt. Ehhez le kell lassítani, hogy gondosan megkeress és mérlegelj minél több olyan nyomot - például képeket, adatokat vagy jelentéseket -, amelyek segíthetnek egy helyzet értékelésében.

4. Kommunikáció

A kommunikációs készségek fontosak, amikor eljön az ideje, hogy a problémákat és azok lehetséges megoldásait kollégákkal és más érdekelt felekkel magyarázzuk és megvitassuk. Fejleszd kommunikációs készségeid a kritikus gondolkodás keretében azáltal, hogy részt veszel nehéz vitákban, például olyan helyzetekben, amikor te és egy másik résztvevő esetleg nem ért egyet a témával kapcsolatban. Tartsd fenn a jó kommunikációs szokásokat, mint például az aktív hallgatás és a tisztelet, hogy megérts más nézőpontokat, és képes legyél higgadtan, racionálisan kifejteni az elképzeléseid. Ha így teszel, segíthetsz abban, hogy hatékonyabban értékelhesd a megoldásokat a kollégáiddal együtt.

5. Problémamegoldás

Miután azonosítottál és elemeztél egy problémát, és kiválasztottál egy megoldást, az utolsó lépés a megoldás végrehajtása. A problémamegoldás gyakran kritikus gondolkodást igényel a legjobb megoldás megvalósításához, és annak megértéséhez, hogy a megoldás a cél szempontjából működik-e vagy sem. Fejleszd problémamegoldó készséged azáltal, hogy célokat tűzöl ki a szakterületeden belüli további iparági ismeretek megszerzésére. A munkahelyi problémamegoldás jellemzően könnyebbé válik, ha alapos ismeretekkel rendelkezel az iparág-specifikus információkról. Az is hasznos lehet, ha megfigyeled, hogyan oldják meg mások a munkahelyeden a problémákat. Jegyezd meg a technikáikat, és tegyél fel kérdéseket az eljárásukról.

Több kritikai gondolkodási készség

Míg a fent felsorolt öt készség elengedhetetlen a sikeres kritikai gondolkodáshoz, számos puha készség is kapcsolódik az átgondolt elemzéshez. Íme néhány további készség, amelyet érdemes figyelembe venni a kritikus gondolkodás fejlesztése során:

Metakognitív készségek

Induktív érvelési készségek

Kreativitási készségek

Döntéshozatali készségek

Fogalmi gondolkodási készségek