, 2021/6/30
A KIVA, azaz a kisvállalati adó egy 2013 óta létező alternatív adózási forma. Az előnyhöz képest meg nem terjedt el eléggé széles körben. Kezdetben az adókulcs mértéke magasabb volt.A korlátok is szigorúbbak voltak mint ma.
A 2019-es szabályok azonban már lehetővé teszik, hogy akár 1 milliárd forintos bevételig is lehet választani és egészen 3 milliárd forintos bevételi határig lehet a KIVA rendszerében maradni. 2021-től még tovább emelkednek az összeghatárok, 3 milliárd forintig lehet bekerülni és 6 milliárd ig bent maradni, ami már nem is annyira kisvállalati méret. Az adókulcs 2021-től 11%-ra csökkent. A KIVA adózási forma két fő adóalapja a személyi jellegű kifizetések, valamint a tulajdonos részére kiosztott profit.
Kinek éri meg választani a KIVA-t?
Tevékenységi kör tekintetében elsősorban szolgáltató cégeknek lehet előnyös a KIVA választása, de akár más tevékenységi körű cégeknél is hasznos lehet a számítást elvégezni.
Előnyei és hátrányai 2021
A KIVA, azaz a kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem fajta, amelynek célja, hogy váltson három másik vállalkozások által fizetendő adónemet:
szociális hozzájárulási adó,
szakképzési hozzájárulás,
társasági adó
Mi számít adóalapnak?
A KIVA adóalapja főszabály szerint az alábbi tételekből áll néhány korrekció tétel mellett: a személyi jellegű kifizetések és jóváhagyott osztalék összege, amely a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással is csökkenthető, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege.
Mik a kisvállalati adózás előnyei?
Kiváltja a társasági adót, a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. A személyi jellegű kifizetéseket 19% helyett 11% adó terheli. Egyszerűbb adminisztráció. A béreket terhelő adókulcs (11%) lényegesen kedvezőbb a kiváltott szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes kulcsánál (17%) szociális hozzájárulási adót és részben a szakképzési hozzájárulást is érintő foglalkoztatással összefüggő kedvezmények többsége a kisvállalati adóban is igénybe vehető a személyi jellegű kifizetések csökkentése révén, a vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot, csak a vállalkozásból kivont nyereség (osztalék) után kell adózni, amennyiben a beruházások tőke bevonását igénylik, költségük a minimumadó, azaz a személyi jellegű kifizetések terhére is leírható az adóalapból.
Kinek előnyös a KIVA?
Ha sok az alkalmazottad és a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozásod nyereségét. Ha a céged növekedése a cél, azaz a nyereséged inkább visszaforgatnád, mint kivennéd.
Kinek hátrányos a KIVA?
A KIVA választása hátrányos azoknak az adózóknak, amelyek gyakorlati képzést folytatnak, vagy a jövőben ilyen tevékenység folytatását tervezik.
De miért is éri meg választani a KIVA-t 2021-től? Személyi ráfordítások még mindig 6%-ot lehet megtakarítani a klasszikus adózáshoz képest. A KIVA választásával az adózók nem a 15,5% mértékű SZOCHO-t fizetik, hanem csak 11%-os KIVA-t. Ez az adómérték a megmaradt béren kívüli juttatásokra is.
Tehát itt is 11%-os KIVA fizetendő. A személyi jellegű kifizetések után a 1’5%-os szakképzési hozzájárulást nem kell megfizetni. A személyi ráfordítások tekintetében összesen 6% megtakarítást eredményez. A ki nem osztott eredmény után nem kell nyereségadót fizetni. A fent említett két adó mellett 9%-os Társadalmi adó alól is mentesiti a vállalkozó céget. Amennyiben a cég úgy dönt, hogy nem kván osztalékot kifizetni a profitból, nem kell KIVA-t fizetnie a vállalkozásban tartott eredményre. Addig megteheti míg a profitot cégen belül tartja.
Az állam nem von le adót a visszafogott nyereségből. Ha kiosztja az eredményt, akkor igazából nem 11%-os adót kell fizetni, hanem csak 9%-ot.
Esetleg a tulajdonosok úgy döntenek, hogy mégis szeretnék a megtermelt eredményt osztalékként kivenni a vállalkozásból, akkor az osztalék után kell a KIVA-t fizetni. Beruházásokra fordított összeg csökkenti a fizetendő KIVA alapját.
Amennyiben a vállalat beruházást hajt végbe ez további lehetőség a KIVA összegének csökkentésére. Ez kettős előnyt jelent, mert egyszer a beruházásra csökkenti az adóalapot,utána közvetve az amortizáció elszámoláskor is csökken az adóalap. Ez a kedvezmény akár a személyi jellegű kifizetések KIVA alapját is csökkenti.
Ki jogosult a KIVA választására?
a betéti társaság (Bt.),
a korlátolt felelősségű társaság (Kft.),
a zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.),
az egyéni cég (Ec.),
a közkereseti társaság (Kkt.),
a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
az erdőbirtokossági társulat,
a végrehajtó iroda,
az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
a szabadalmi ügyvivői iroda,
a külföldi vállalkozó,
a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy,
Ha az előző évben a statisztikai létszám nem haladta meg az 50 főt, ha az árbevétel nem haladta meg az 1 milliárd forintot, ha a mérleg összeg nem haladta meg az 1 milliárd forintot.
A kisvállalati adó bevallása
Ez egy éves elszámoló adó. Az adóbevallást az adóévet követő május 31-ig kell elkészíteni és leadni. Ezt a KIVA jellegű nyomtatványon kell elvégezni. Adóelőleg meghatározása
Negyedéves adóelőleget kell fizetni, a tárgynegyedévet követő hó 20-ig kell megtenni.
Mi a KIVA adóelőleg összege?
Személyi jellegű kifizetések összege
A jóváhagyott fizetendő osztalék, csökkentve a külföldön fizetendő osztalék összegével, együttes összegének a 11%-a. Abban az esetben, ha az adóelőleg meghaladja az adóévre megállapított adó összeget, akkor visszaigényelhető.
Hogyan tudsz bejelentkezni a kisvállalati adó hatálya alá?
A már működő vállalkozásnál a bejelentést az év bármely szakaszában megteheted.
A következő hónap első napjától lép hatályba.
Ha új vállalkozás vagy, akkor a kiva adóalanyiságot választására vonatkozó nyilatkozatot a cégbejegyzési kérelmednek kell tartalmaznia.
Mikor nem jogszerű a bejelentésed?
Ha az adott napon a nyilvántartásban a NAV felé az adótartozás meghaladja az 1 millió forintot.
Hogyan tudsz a KIVA hatálya alól kijelentkezni?
Ha a létszám meghaladja a 100 főt, vagy a bevétel több mint 3 milliárd ft.,akkor a kisvállalati adóalanyiság megszűnik. Itt nem kell figyelembe venni a kapcsolt vállalkozások adatait..
Ha a cég ellen végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás indul, akkor a negatív eljárás kezdő időpontját megelőző nappal szűnik meg. Akkor is, ha az adóalany egyesü vagy szétválik, esetleg megszűnik.
Az adó alapja
A KIVA-alany a nyereségadó és a munkáltatói járulékok megfizetése alól mentesül. Cserébe, részben azonos alapra vetítve kell a KIVA-t megfizetni. Az alábbi tételek összegéből tevődik össze azzal, hogy sosem lehet kevesebb a személyi jellegű ráfordítások összegénél:Személyi jellegű ráfordítások; A tagok részére kifizetett tőke, osztalék.
A pénztár növekménye, de legfeljebb a pénztár értékének az ún. mentesített értéket meghaladó része; Ha nem a vállalkozás érdekében felmerülő a költség. A megfizetett bírság, pótlék; Csökken az adóalap,a tőkebevonás esetén a saját tőke növekedése ként elszámolt összeg, osztalék, a pénztár értékének csökkentése, az elhatárolt veszteség.
Személyi jellegű ráfordítások
A KIVA szempontjából a járulékalapot képező jövedelmek, a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások minősülnek. A KIVA alá tartozó vállalkozások tagjai után a minimálbér 112,5%-át kell személyi jellegű kifizetésként figyelembe venni, ha nem keletkezik legalább ekkora összegű járulékalapot képező jövedelme a tagnak.Ismeri tehát a társas vállalkozó után fizetendő minimum járulék intézményét.
Pénztárállomány
A KIVA-ban a pénztárállomány változása különös jelentőséggel bír. Ezzel az volt a jogalkotó szándék, hogy megakadályozza, hogy a pénztár állomány növekedésén keresztül a vállalkozás pénztár állománya nem ellenőrizhető módon adott adott esetben ne a vállalkozás érdekében kerüljön felhasználásra. vállalkozás érdekében kerüljön felhasználásra. Mert nyereségadó hiányában a pénztárban lévő pénzeszközök még adózatlan jövedelmek maradnak addig, amíg azt osztalékként a cég ki nem fizeti. A készpénz-állomány növekedése adóalap-növelő, csökkenése adóalap-csökkentő tétel. A KIVA bevezette a pénztár mentesített értéke fogalmat azért, hogy elismerje, egy vállalkozás életében természetes lehet a pénztár növekedése,ha az arányban áll a forgalommal. A pénztár mentesített értéke éppen ezért a tárgyévi forgalom 5%-a, de legalább 1 millió forint.
Mivel a pénztárállomány tárgyévi növekménye legfeljebb a pénztár mentesített értékét meghaladó összegben növeli az adóalapot, ezért mindaddig, amíg a pénztárban lévő összeg nem éri el a forgalom 5%-át, vagy forgalomtól függetlenül az 1 millió forintot, ezzel a módosító tétellel nem kell számolni.
Elhatárolt veszteség
Egyrészt a KIVA alanyiságot megelőzően, a társasági adóban még fel nem használt elhatárolt veszteség;
Másrészt a KIVA alanyiság alatt, ha a személyi jellegű ráfordítások kívüli adóalap-tételek összege negatív ilyen esetben tehát a KIVA alapja a személyi jellegű ráfordítás lesz.
Az elhatárolt veszteség korlátozás nélkül használható fel azzal, hogy főszabály szerint egyetlen évben sem lehet a KIVA alapja – még az elhatárolt veszteség levonása után sem – kevesebb, mint a személyi jellegű ráfordítások összege.
Kivétel, hogy az elhatárolt veszteséggel a személyi jellegű ráfordítások összege alá csökkenthető a KIVA alap akkor, ha az adott évben tárgyi eszközzel, szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatban merült fel a cégnek költsége. Ilyen esetben ezen költségek erejéig az elhatárolt veszteség a személyi jellegű ráfordítások csökkentésére is felhasználható azzal, hogy természetesen ez már további elhatárolt veszteséget nem keletkeztethet. Újabb példáját láthatjuk tehát annak, hogyan támogatja a KIVA adó halasztással a beruházásokat.
Transzferár
A KIVA szerint adózóknak is figyelemmel kell lenni a transzferár-szabályokra. A törvény szerint „amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mintha független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást”.
A KIVA alapját nem érinti sem az értékesítés nettó árbevétele, sem a személyi ráfordításon kívüli költségek. Az elhatárolt veszteség, illetve a kifizetett osztalék esetén lehet álláspontunk szerint ténylegesen releváns a transzferárazás.