Hogyan alakulj át vállalkozóvá

Ahogy a szabó sem téged igazít a ruhához, hanem fordítva. Persze ha nem vagy elégedett az alapanyaggal, akkor (edzéssel, életmóddal, táplálkozással) egy kis turbózást véghez vihetsz magadon, de akkor sem azért csinálod, hogy ez az egy ruhád jól álljon, hanem mindegyik. A vállalkozás miatt is sok dolgot rendbe kell szedned magadon, amit egyébként is már ideje lenne ezer más okból is.

Amit nem kell megváltoztatni magadon.

Mindenkinek vannak olyan dolgai, ami mást zavar, mégis eltekintenek tőle valami más jó tulajdonság miatt.

“Jaaaj Balázs csöppet szétszórt, de olyan kedves”

“Anna az egy bunkó, de mindig olyan jó meglátásai vannak”

“Zsuzsi kicsit gyöpös-rigolyás, de olyan patikarendben vannak a doksijai és az asztala, hogy öröm nézni”

Rólad is lehet ilyeneket mondani, és ezek nem feltétlenül hibák. A “de” utáni részben van a lényeg, azt kell hasznosítanod, hogy ne legyen szükséged a másik felére. Balázsnak ne kelljen összeszedettnek lennie, Annának ne kelljen kedveskedni, Zsuzsit meg ne kényszerítsük már spontánkodásra.

Ugyanígy a vállalkozásban: ha hasznosítod a jó tulajdonságaidat, az “el tudja vinni a hátán” a rosszakat. Erről szól az Útkeresőből vállalkozó c. könyv nagy része is, amibe most itt beleolvashatsz ingyen.

Amit meg kell változtatnod

Van, ami nem másokat zavar, hanem téged akadályoz az életben. Pl. nem mersz megszólalni egy nyilvános helyen, félsz a vitáktól, nem tudsz kiállni magadért, bármi ilyesmi. Ezek most is nehezítik az életedet, akadályozzák a haladásodat, csak nem olyan látványosan, mint a vállalkozásnál. Pl. Te mindig halogatod a dolgokat, de ott a főnököd a munkahelyeden, aki nem hagyja, hogy NE legyél kész a feladatokkal, ezért valahogy mindig kipréseled magadból. Így a halogatásod nem befolyásolta a munkád egyetlen eredményét, a fizetésedet.

Igaz, hogy mindig szarul érezted magad, de azt nem a halogatásnak tudtad be, hanem a főnökre kented. Ha van egy vállalkozásod, senki nem fog üldözni, nyugodtan mondhatod, hogy „majd holnap”, legalábbis egy darabig, aztán megérzed a halogatás következményeit, ami itt általában nemcsak idegbajba, hanem pénzedbe is kerül.

De nagy előny, hogy itt tudod az okát, így van esélyed kezdeni vele valamit, és ha megteszed, akkor az élet többi területén is érezheted majd a hatását. Tehát nem a vállalkozás okozza a problémáidat, csak felszínre hozza azt, amivel már régesrég foglalkoznod kellett volna.

Amit NEM a vállalkozás miatt kell megoldani:

De sokat segít majd rajtad minden téren, ha ezeken fejlesztesz (vagy legalábbis belátod, hogy dolgod van velük).

Nem mersz kiállni magadért

– vállalkozóként ki kell állnod magadért, ha nem akarod, hogy megszivassanak, vagy ingyen dolgozz valakinek. De alkalmazottként ugyanezt kéne tenned, csak okosan megúszod. Csak egyszer kell megegyezni az elején, így lecsökkentetted az érdekérvényesítési alkalmak számát (megúsztad egy állásinterjúval a “tárgyalásokat”), de a hatását nem küszöbölted ki, csak azt hiszed. Lehet, hogy emiatt kevesebbet keresel, rosszabb munkát kapsz, és a problémád megmaradt, mert nem szólsz, ha rosszul ad a pénztáros, nem mondod a kollégádnak, vagy családtagodnak, hogy “légyszi ne csináld ezt”.

Nem mered elkérni pénzt a munkádért

– igen, sokszor előfordul majd, hogy árajánlatot kell adnod a munkádra. De ezt ugyanúgy lezongoráztad a munkahelyeden közvetett formában, ennek az eredménye a fizetésed.

nem mersz nemet mondani – csak azért csinálsz dolgokat, hogy “szeressenek”, vagy ne legyen semmilyen probléma / balhé.

Félsz megnyilvánulni

– nem a pózolós magamutogatásról és szereplésről van szó, “csak” arról, hogy félsz VALAMILYEN lenni, megmutatni magadat, elmondani a vélenyényedet, mert “mi van, ha hülyének néznek?” Mondjuk egy társkeresésben igazán ideális állapot.

Maximalista vagy

– tehát soha semmi nem elég jó, és soha semmi nem lesz kész.

Félsz a hibázástól

– nem mersz kipróbálni valami újat, mert félsz, hogy nem sikerül, aztán a végén marad az “így szoktuk”, meg a “nincs kedvem semmihez”

bátorság / halogatás – tudod, hogy kéne, de nem mersz nekiállni, kétféle ilyen ügyed lehet:

valami nehezet, amitől később könnyebb lesz, és ezzel tisztában is vagy (pl egy foghúzás, vagy egy régóta halogatott nehéz beszélgetés).

valamit, amiről érzed, hogy nagyon kéne, és jó lenne, de mégsem hiszed el teljesen (pl egy tanfolyam vagy maga a vállalkozás).

Türelmetlen vagy

– rosszul vagy, ha várnod kell, ez is többféle lehet, valaki csak az egyiket nem bírja,

beérési idő: ez a jobbik eset, itt tudod mennyi idő, “csak” ki kell várni. Mint amikor elültetsz egy magot, és 3-4 nap a csírázási idő, vagy 3 óra, mire megfő a leves. Ezzel tudsz számolni, ismered a kimenetelét, és ki tudod tölteni az üresjáratot, ez néha csak logisztika, néha türelemjáték.

bizonytalansági türelmetlenség: ez a rosszabb, itt azt sem tudod, hogy mennyit kell várni, pl “majd valamikor hívlak”, “jelentkezünk, amennyiben továbbjutott a további fordulóba”, ezzel nem tudsz tervezni. Pedig ezt is meg kell tanulnod kezelni (nekem is, mert ettől falramászok), mert vállalkozástól függetlenül bele fogsz keveredni ilyen ügyekbe.

Mindent tudsz

– azt hiszed már tanultál eleget, iskolába meg járjanak a gyerekek, és különben is most már dolgozni kell, nincs időd és pénzed az ilyen extrákra.

amit meg nem, az úgyis hülyeség – különben is utálod ezt a felgyorsult mai világot…régen minden jobb volt. Jelen pillanatban rövidtávú túlélésedet nem annyira biztosítja a fantasztikus kapálási képességed, de az igen, hogy “ezeket a hülye appokat” le tudod-e tölteni. Tudod: nem az okos, nem az erős marad életben, hanem aki alkalmazkodik… ez nem azt jelenti, hogy 0-24 facebookon kell lógnod, de ha már ott van a kezedben a telefont, akkor tanuld meg és használd ki az életedet könyyítő funkciókat is, ne csak az időrablókat.

pénz helyett inkább az idődet pazarlod – pedig az véges. Valamiért mégis félsz pénzt kiadni fejlődésre, pedig ha belegondolsz, mosógéped is van, hogy ne félnapig kelljen teknőben (patakban) mosnod, mert az sok idő és munka.

Máshoz méred magadat

– eleve bukott ügy, mert úgyis azt veszed észre, amiben ő jobb(nak tűnik). Vagy lehet, hogy ő előbb tart valamiben, de te most indulsz, ő meg 5 éve. Csakis magadhoz érdemes hasonlítanod magad: ha jobb vagy, mint tegnap, akkor az már jó irány.

Mindent te akarsz csinálni

– “Ha azt akarom, hogy rendesen meg legyen csinálva, akkor nekem kell…” nem azért, mert sajnálod a pénzt, hanem mert nem bízol másokban. Így neház lesz bármilyen együttműködés. Tudom milyen ez… én mindig mindent egyedül oldottam meg, mert csak akkor lesz OLYAN. Amióta képes és hajlandó vagyok másokkal együttműködni, sokkal jobban mennek a dolgok.