A kritikus gondolkodás jellemzői

A kritikus gondolkodás több, mint a tények és a tudás felhalmozása; ez egy olyan megközelítési mód, amellyel úgy közelítjük meg azt, ami éppen foglalkoztatja az elménket, hogy a lehető legjobb következtetésre jussunk. A kritikus gondolkodók arra összpontosítanak, hogy tudásukat folyamatosan frissítsék, és önálló önképzésben vesznek részt. Ők a legjobb vezetők, mert az önfejlesztés és az önmegvalósítás új síkjait képesek elérni. Ha azt reméled, hogy teljes mértékben kiaknázhatod a benned rejlő lehetőségeket, és nyomot hagyhatsz a világban, ápold a kritikus gondolkodók alábbi 16 jellemzőjét.

1. Megfigyelés

A megfigyelés az egyik legkorábbi kritikai gondolkodási készség, amelyet már gyermekként megtanulunk - ez a képességünk, hogy érzékeljük és megértsük a körülöttünk lévő világot. A gondos megfigyelés magában foglalja a részleteket dokumentáló és az érzékszerveinken keresztül adatokat gyűjtő képességünket. Megfigyeléseink végül belátáshoz és a világ mélyebb megértéséhez vezetnek.

2. Kíváncsiság

A kíváncsiság sok sikeres vezető alapvető tulajdonsága. Az eredendően kíváncsi és érdeklődő természet a világ és a körülötted lévő emberek iránt a kritikusan gondolkodó vezetők egyik jellemzője. Ahelyett, hogy mindent készpénznek vesz, a kíváncsi ember elgondolkodik azon, hogy valami miért van úgy, ahogy van.

Ahogy öregszünk, könnyebb félretenni a gyermeki kíváncsiságnak tűnő dolgokat. A kíváncsiság arra kényszerít, hogy nyitott szemmel járj, és arra ösztönöz, hogy mélyebb ismeretekre tegyél szert -- mindezek szintén alapvetőek ahhoz, hogy élethosszig tartó tanuló legyél.

3. Objektivitás

A jó kritikus gondolkodók képesek a lehető legobjektívebbek maradni, amikor egy információt vagy egy helyzetet vizsgálnak. A tényekre és az adott információ tudományos értékelésére összpontosítanak. Az objektív gondolkodók arra törekszenek, hogy érzelmeik (és mások érzelmei) ne befolyásolják ítélőképességüket.

Az emberek számára azonban lehetetlen teljesen objektívnek maradni, mert mindannyiunkat a nézőpontunk, az élettapasztalataink és a nézőpontunk alakít. Az elfogultságaink tudatosítása az első lépés ahhoz, hogy objektívek legyünk és szenvedélytelenül tekintsünk egy kérdésre. Amint képes vagy kivonni magad a helyzetből, alaposabban elemezheted azt.

Kapcsolódó témák: Használja ezt az egyszerű matematikai feladatot, hogy a kritikus gondolkodás felpörögjön

4. Önvizsgálat

Ez a gondolkodásod tudatosításának művészete - vagy másképp fogalmazva: gondolkodj el azon, hogyan gondolkodsz a dolgokról. A kritikus gondolkodóknak szükségük van az önvizsgálatra, hogy tisztában legyenek saját éberségük és figyelmük mértékével, valamint elfogultságaikkal. Ez a képesség a legbelsőbb gondolataid, érzéseid és érzéseid vizsgálatára való képességed. Az introspekció szorosan kapcsolódik az önreflexióhoz, amely betekintést nyújt az érzelmi és mentális állapotodba.

5. Analitikus gondolkodás

A legjobb analitikus gondolkodók egyben kritikus gondolkodók is, és fordítva. Az információk elemzésének képessége kulcsfontosságú, amikor szinte bármit megvizsgálunk, legyen szó szerződésről, jelentésről, üzleti modellről vagy akár egy kapcsolatról.

Az információ elemzése azt jelenti, hogy az információt alkotóelemeire bontjuk, és értékeljük, hogy ezek a részek együtt és külön-külön mennyire működnek jól. Az elemzés a megfigyelésen alapul; a bizonyítékok összegyűjtésén és értékelésén, hogy értelmes következtetésre juthasson. Az analitikus gondolkodás az objektivitással kezdődik.

6. Elfogultságok azonosítása

A kritikus gondolkodók kihívás elé állítják magukat, hogy azonosítsák a meggyőződésüket megalapozó bizonyítékokat, és értékeljék, hogy ezek a források hitelesek-e vagy sem. Ennek megtétele segít megérteni a saját elfogultságait, és megkérdőjelezni az előítéleteit.

Ez fontos lépés annak tudatosításában, hogy az előítéletek hogyan hatnak be a gondolkodásába, és annak felismerésében, hogy az információk mikor lehetnek torzak. Amikor információkat nézeget, kérdezze meg magától, hogy kinek kedvez az információ. Van-e az információ forrásának valamilyen célja? A forrás figyelmen kívül hagy vagy kihagy olyan információkat, amelyek nem támasztják alá az állításait vagy meggyőződéseit?

7. A relevancia meghatározása

A kritikus gondolkodás egyik legnehezebb része annak kitalálása, hogy milyen információ a leglényegesebb, legjelentősebb és legfontosabb a megfontolásod szempontjából. Sok esetben olyan információkkal találkozol, amelyek értékesnek tűnhetnek, de lehet, hogy kiderül, hogy csak egy jelentéktelen adatpontot kell figyelembe venned.

Mérlegelje, hogy egy információforrás logikailag releváns-e a tárgyalt kérdés szempontjából. Valóban hasznos és elfogulatlan, vagy csupán eltereli a figyelmet egy lényegesebb pontról?

8. Következtetés

Az információhoz nem mindig tartozik egy olyan összefoglaló, amely pontosan kifejti, hogy mit jelent. A kritikus gondolkodóknak értékelniük kell az információkat, és a nyers adatok alapján következtetéseket kell levonniuk. A következtetés az a képesség, hogy egy forgatókönyv értékelésekor az adatokból jelentést extrapoláljunk, és felfedezzük a lehetséges kimeneteleket.

9. Együttérzés és empátia.

Az együttérzés és az empátia megléte negatívumnak tűnhet a kritikus gondolkodók számára. Elvégre az érzelgősség és az érzelmek torzíthatják egy helyzet megítélését. Az együttérzés lényege azonban az, hogy törődünk másokkal, és értékeljük más emberek jólétét.

Együttérzés nélkül minden információt és helyzetet a rideg, szívtelen tudományos tények és adatok szemszögéből szemlélnénk. Könnyen megengedhetnénk, hogy cinizmusunk mérgezővé váljon, és gyanakodva tekintsünk mindenre, amire csak ránézünk. De ahhoz, hogy jó kritikus gondolkodók legyünk, mindig figyelembe kell vennünk az emberi tényezőt. Nem minden, amit teszünk, a leválasztott adatokról és információkról szól -- az emberekről is szól.

10. Alázat

Az alázat az a készség, hogy elismerjük a hiányosságainkat, és pontosan meglássuk a pozitív tulajdonságainkat. Ha alázatos vagy, akkor tisztában vagy a hibáiddal, de az erősségeiddel is, és ez fontos eleme a kritikus gondolkodásnak, valamint annak, hogy hajlandó vagy nyújtani és megnyitni az elmédet.

Ha intellektuális alázattal rendelkezel, nyitott vagy mások álláspontjára, felismered, ha tévedsz, és hajlandó vagy megkérdőjelezni a saját meggyőződéseidet, ha szükséges.

11. Hajlandó megkérdőjelezni a status quo-t.

A kritikus gondolkodás azt jelenti, hogy megkérdőjelezed a régóta bevett üzleti gyakorlatokat, és nem vagy hajlandó ragaszkodni a hagyományos módszerekhez, csak azért, mert mindig is így csinálták. A kritikus gondolkodók olyan okos, átgondolt válaszokat és módszereket keresnek, amelyek figyelembe veszik az összes rendelkezésre álló aktuális és releváns információt és gyakorlatot. A status quo megkérdőjelezésére való hajlandóságuk ellentmondásosnak tűnhet, de ez a kritikus gondolkodók kreatív és innovatív elméjének alapvető része.

12. Nyitottság

Az a képesség, hogy képesek hátralépni egy helyzetből, és nem keverednek bele, segíti a kritikus gondolkodókat abban, hogy szélesebb látószöget lássanak. A kritikus gondolkodók elkerülik, hogy őrjöngő vitába bocsátkozzanak vagy pártot fogjanak - minden nézőpontot meg akarnak hallgatni. A kritikus gondolkodók nem vonnak le elhamarkodott következtetéseket. Nyitottan közelítenek egy kérdéshez vagy helyzethez, és elfogadják a többi véleményt és nézetet.

13. Tisztában vannak a gyakori gondolkodási hibákkal.

A kritikus gondolkodók nem hagyják, hogy logikájukat és érvelésüket illúziók és tévhitek elhomályosítsák. Tisztában vannak a gyakori logikai tévedésekkel, vagyis olyan érvelési hibákkal, amelyek gyakran belopóznak az érvekbe és vitákba. Néhány gyakori gondolkodási hiba a következő:

Körkörös érvelés, amikor egy érvelés előfeltevését vagy következtetését magának az érvelésnek az alátámasztására használják.

A kognitív rövidítés elfogultsága, amikor makacsul ragaszkodik egy előnyben részesített nézethez vagy érvhez, amikor más, hatékonyabb lehetőségek vagy magyarázatok is léteznek.

A korreláció és az ok-okozati összefüggés összekeverése. Más szóval, annak állítása, hogy ha két dolog együtt történik, akkor az egyik okozza a másikat. Közvetlen bizonyíték nélkül ez a feltételezés nem indokolt.

14. Kreatív gondolkodás

A hatékony kritikus gondolkodók nagyrészt kreatív gondolkodók is. A kreatív gondolkodók elutasítják a problémamegoldás szabványosított formáit -- a dobozon kívül gondolkodnak. Széles érdeklődési körrel rendelkeznek, és többféle nézőpontot fogadnak el egy problémával kapcsolatban. Nyitottak a különböző módszerekkel való kísérletezésre és a különböző nézőpontok figyelembevételére is.

A legnagyobb különbség a kritikus gondolkodók és a kreatív gondolkodók között az, hogy a kreativitás az ötletek generálásával, míg a kritikus gondolkodás ezen ötletek elemzésével és értékelésével kapcsolatos. A kreativitás fontos az újszerű ötletek előhozatalában; a kritikai gondolkodás képes ezeket az ötleteket világosabb fókuszba helyezni.

15. Hatékony kommunikátorok

A kommunikációs problémák sok esetben azon alapulnak, hogy nem képesek kritikusan gondolkodni egy helyzetről, vagy nem képesek azt különböző nézőpontokból szemlélni. A hatékony kommunikáció a világos gondolkodással kezdődik.

A kritikus gondolkodás az az eszköz, amelyet gondolataink koherens felépítéséhez és kifejezéséhez használunk. A kritikus gondolkodás a másik személy gondolatmenetének és érvelési vonalának követésén alapul. A hatékony kritikus gondolkodónak képesnek kell lennie arra, hogy meggyőzően közvetítse gondolatait, majd befogadja mások válaszait.

16. Aktív hallgatóság

A kritikus gondolkodók nem csak a saját álláspontjukat akarják másokkal megértetni; arra is ügyelnek, hogy aktív hallgatással foglalkozzanak, és valóban meghallgassák mások álláspontját. Ahelyett, hogy egy beszélgetés vagy vita során passzív hallgatók lennének, aktívan próbálnak részt venni.

Kérdéseket tesznek fel, hogy segítsenek megkülönböztetni a tényeket a feltételezésektől. Információt gyűjtenek, és nyitott kérdések feltevésével igyekeznek betekintést nyerni a témába, amelyek mélyebbre hatolnak a kérdésben.